Nán Jenő

biztonságszervező szakmérnök :

(biztonságvédelmi oktató, szakmai vizsgabizottsági tag, rendészeti szaktanár)

Biztonságszervező szakmáról©

Előszó:

Amikor e szakma elindult (1994) éppen az ORFK Bűnmegelőzési Osztályán dolgoztam. Az a   "szerencse" ért, hogy az első évben, az elsők közt kaptam felkérést vizsgaelnöki feladatokra az akkori  szakmát felügyelő minisztériumtól (akkor még nem a BM felügyelte ezt a szakmát). Az előbbiek miatt a "születéstől" ismerem és követem e szakma útját, változásait.

A biztonságszervezés alapja 1993 előtti képzésekben és gyakorlati munkában (mivel még itt nem beszélhetünk kialakult és szabályozott vagyonvédelmi tevékenységről) a rendészeti munka és rendészeti képzés volt. A rendészet fegyveres változatai az iparőrség, majd a polgári fegyveres őrség (PFÖ), illetve ezt követően a FBÖ azaz fegyveres biztonsági őrség voltak. Az üzemrendészeti szervek működéséről 1960-as, majd 1988-as jogszabályok rendelkeztek, hasonlóan a rendészeti vezetők képzéséről is. A rendészeti vezető képzés két szinten zajlott közép-és felsőfokon, a vizsgákat a BM felügyelte. Az 1960-as évektől szerezett üzemrendészeti és vizsgával igazolható végzettségek mai napig elismertek (így pld. személy-és vagyonőri igazolvány kiváltására jogosítják a tulajdonosát). A rendészeti vezető képzésben számtalan tapasztalat gyűlt össze és ennek speciális átdolgozásából, átformálásából alakult ki a rendszerváltás utáni időszak első magánbiztonságban is használható  és OKJ -rendszerben is elismert "szakmája". A végzettséget a vagyonvédelmi vállalkozásokról szóló első jogszabály (87/1995. Korm r.) is elismerte, így a biztonságszervezők a személy-és vagyonőri igazolványt alanyi jogon kiválthatták (a végzettségek alapján mai napig kiváltható a személy-és vagyonőri igazolvány, az viszont igaz, hogy az ilyen végzettséggel rendelkezők már "kiöregedtek" a gyakorlati munkavégzésből).

A biztonságszervező szakmáról és szakmai képzésről

Napjainkban is népszerű és egyelőre egyedülálló komplex biztonsági szakmáról és a képzések, vizsgarendszerek alakulásáról érdemes pár dolgot megismerni, hiszen közel 30-éve oktatják (oktatjuk, vizsgáztatunk) és egyelőre a felnőttképzésben nincs hasonlóan összetett, rendészetre, magánbiztonságra, munka-tűzvédelemre, katasztrófavédelemre is alkalmas szakember képzés (emelt szintű).

Természetes, hogy aki valamely rendészeti irányban helyezkedik el, vagy egy speciális szolgálathoz megy dolgozni, annak érdemes újabb szakirányú végzettségeket is szerezni, néha akkor is, ha az nem magasabb szintű a "biztonságszervezőnél" (pld. Fegyveres Biztonsági Őr, vagy egyéb munkavédelmi, tűzvédelmi szakirányú végzettségek stb.). Egyes esetekben adott munkahelyen ez megkerülhetetlen, bizonyos előírt-és elvárt "jogosultságok" miatt, hasonlóan ahhoz, hogy "fegyverkezelői" vizsgát is külön kell megszerezni, ha valaki a magánbiztonsági szektorban fegyveres szolgálatnál fog ellátni fegyver -kiadói, vagy fegyveres vagyonvédelmi munkát.

A "biztonságszervező" 1993-ben lett OKJ-s minősítésű (OKJ 53 691 3301) és gyakorlatilag az első "biztonságvédelmi" országos képzési jegyzékben szereplő szakma, hiszen előtte csak a rendészeti közép-és felsőfok (üzemrendészek) képzése volt kézzelfogható, melyet komolyabb képző cégek és nagyvállalatok szerveztek, a BM és azon belül az ORFK mint vizsgabizottság közreműködésével. A rendészeti közép és felsőfokú vezető képzés egészen 1997-ig tartott.

Az első biztonságszervező (1993) szakma felügyeletét és egyben a vizsgabizottság kijelölését a Művelődési -és Közoktatási Minisztérium végezte (MKM). A szakma elsősorban volt rendészeti és másodsorban vagyonvédelmi képzési célú (tulajdonképpen egy megújított rendészeti vezetői ismereteket kívánt adni elsősorban művelődési, sport, kulturális területre). A szakmai képzés természetesen felölelte a rendészet, vagyonvédelem a tűz -és munkavédelem teljes területét, valamint volt két tárgy a vezetéselmélet és a gazdasági ismeretek, mely tulajdonképpen nagyon komplex biztonsági vezetői és szervezői alapokat adott. A képzéshez a tankönyvet a Műszaki Egyetem Mérnök-továbbképző Intézete adta ki (6 könyv volt, mely később 8-ra bővült). Egy-egy tanfolyam gyakorlatilag majdnem egy évig, de legalább 10-hónapig tartott (hétvégi foglalkozásokkal).

A szakma OKJ száma: 5369 13 3001 volt.

A "személy-és vagyonőr"  szakmai képzés és vizsga először 1995-ben jelent meg és 1997-ig ún. "tanúsítványos" változat volt, azaz nem rendelkezett OKJ szakmai minősítéssel, de a tevékenység gyakorlásához már mindenkinek vizsgáznia kellett, aki személy-vagyonvédelmi vállalkozást akart vezetni, vagy ilyen magánbiztonsági cégnél akart személyes munkavégzést gyakorolni. 1995-1998-között e szabályokat a 87/1995. Korm. rendelet tartalmazta.

Érdekes jelenség volt és "tömeges" biztonságszervező képzést produkált az a felismerés 1995-1997 között, amikor a vagyonőri tanúsítványos vizsgára kötelezettek rájöttek, hogy az OKJ nélküli és A4-es méretű rendőrségi tanúsítvány (tanfolyam, költség, vizsga stb.) helyett tulajdonképpen jobban járnak ha minimális időbeni és pénzbeni ráfordítással OKJ végzettséget, azaz biztonságszervező szakmát szereznek. Ebben az időben a középfokú biztonságszervező szakmához valamilyen szakmunkás végzettség kellett, a felsőfokú biztonságszervező végzettséghez pedig érettségi (ez kezdetektől így volt). A biztonságszervező végzettséggel 1995-1997 között is lehetett személy-és vagyonőri rendőrhatósági igazolványt kiváltani és ez így van jelenleg is.

1997-től a személy-és vagyonőr is OKJ-s szakma lett, így a "tömegjelenetek" a BSZ képzésben lecsökkentek.

1998-ban megjelent az 1998. évi IV. törvény a személy-és vagyonvédelmi valamint magánnyomozási vállalkozásokról..... (most nem idézem a pontos szöveget) és szabályozta, "befoltozta" (részben) az addig érvényben lévő 87/1995. Korm. rendelet hiányosságait és egyben megalakult a Magyar Személy-és vagyonvédelmi valamint Magánnyomozói Szakmai Kamara (SZVMSZK).

A személy-és vagyonvédelmi tevékenységet jelenleg a 2005. CXXXIII. törvény szabályozza, mely az előbbiekkel szinkronban a biztonságszervező végzettséget külön is említi mint a vagyonvédelmi tevékenységet személyesen teljesíteni kívánó- rendőrhatósági igazolványt kiváltani szándékozó-  személy elismert végzettségét.

Az 1993-94-ben indított biztonságszervező szakmai képzésben három lehetőség volt :
1. érettségivel "felsőfokú" végzettséget szerezni
2. szakmunkás végzettséggel "középfokú" végzettséget szerezni
3. a középfokú végzettséggel tovább tanulni, azaz folytatni a tanulást és megszerezni a "felsőfokú" minősítést, ez a verzió utoljára 2008-ban (2009 év elején) tett és korábban megkezdett tanfolyamoknál volt utoljára teljesíthető.

Érdekes volt, hogy aki a középfok után végezte a felsőfokot, különösebb felmentés nem volt. Ugyanabból a 6 tárgyból kellett vizsgázni (rendészet-vagyonvédelem, munkavédelem, tűzvédelem, polgári védelem, jog , vezetési ismeretek) a különbség az volt a középfokú és felsőfokú vizsga közt, hogy ameddig a középfokra vizsgázó minden tárgyból 1-írásbeli és 1-szóbeli tételt kapott, addig felsőfoknál úgy írásban, mint szóban 2-2 feladatot kellet kidolgozni, vagy megválaszolni. Egy írásbeli vizsga 6x1 azaz minimum 6-órát tartott. A felsőfokú jelöltnek ezen kívül egy szakdolgozatot is kellett készítenie, melyet a szóbeli vizsgán kellett "megvédenie".

2008-tól a biztonságszervező közép és felsőfok  helyett a biztonságszervező I-II. megnevezés lépett érvénybe, némileg módosult az előírt tematika és az SZVK (szakmai és vizsga követelmények).

A 2008-előtti végzettségeknél aki munkavédelmi tantárgyból jeles eredményt ért el, annak egy MKM. rendelet alapján kiadtak egy külön tanúsítványt, mely szerint a művelődési, sport, kulturális, oktatási területen munkavédelmi feladatokat és munkaköröket is elláthat. Ez a lehetőség sokakat ösztönzött arra, hogy ezt az éppen nem "testközeli" (biztonsági szakembereknek) kicsit "szárazabb" tantárgyat figyelmesebben tanulja és próbáljon eredményesen vizsgázni belőle.

A Biztonságszervező I. OKJ 54 861 01 0000 00 00 számú,
a Biztonságszervező II. OKJ 54 861 01 0100 33 01 számú volt.

Ebben a korábbi rendszerben még mindig volt egy "sansz" annak aki többet szeretett volna tudni mint a személy-vagyonőri vizsgázó, ez pedig az a lehetőség volt, hogy a BSZ II. verzióra lehetett jelentkezni szakmunkás végzettséggel, vagy befejezett 10. osztállyal (szakmai végzettség nélkül is).

Ez a képzés felnőttképzésben min. 350 órás volt, de az OKJ megengedte a nappali képzést is, melynek óraszáma 1200  -ban lett meghatározva ! A képzés érettségi után indult nyilván és elsősorban olyan diákok jelentkeztek erre a + 1 -évre, akik katonai , vagy rendészeti szakközép iskolások voltak.

Az országban először nappali képzést Székesfehérváron, az Árpád Szakképző Iskola és Kollégiumban vezettek be 2008-ban.  / Én is itt tanítottam tanárként 2008-2012 közt/ Ez a képzés 2012-ben indult utoljára mivel az új OKJ-ból érdekes módon "kimaradt" e szakma nappali képzési lehetősége. 2008-2013 között az országban 4-5 iskolában indult hasonló képzés, de mire "belejöttek volna" megszűnt a képzés jogi lehetősége.

A BSZ I. moduljai a következők voltak:

0701-06 Személy- és vagyonvédelmi alapfeladatok
0702-06 Testőri feladatok
0712-06 Biztonságszervező alapfeladatok
0713-06 Biztonságszervező szakfeladatok

A BSZ II. -ből hiányzott a 0713-06 (szakfeladatok) modul.

A 0701-06 -és 0702-06 modul egyébként teljesen megegyezett az ekkor "Biztonsági őr" OKJ képzés első két moduljával (ezért is volt teljesen szinkronban az 1998. évi IV. törvénnyel és végrehajtási rendeletével, amely kimondta, hogy a "biztonságszervező képesítést személy-és vagyonvédelmi végzettségként is el kell ismerni" , így a végzettséggel a személy-és vagyonőri igazolvány (a rendőrhatóságnál) kiváltható volt.

Vizsgák menete: (2008-2013 közt)

BSZ I-nél 4 vizsga rész volt , BSZ II-nél (csak első három modulból), s természetesen vizsgabizottság előtt, kivéve a központi írásbelit ahol a vizsgaszervező intézmény küldte a képviselőt és felügyelőt.

1. vizsgarész

A 0701-06 Személy-és vagyonvédelmi feladatok vizsgája írásbeli volt 90 percben, központilag (BM) kiadott írásbeli, aznapi "boríték bontással" mint a vagyonőröknél, és ugyanazon a napon (az egész országban).

1. viszgarész
   
   A 0702-06Testőri feladatok vizsgája:
   
   A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
   Vagyonvédelmi intézkedés bemutatása és dokumentálása
   A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:gyakorlati, Időtartama: 90 perc
   A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:
   Személyvédelmi intézkedés bemutatása és dokumentálása
   A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:gyakorlati, Időtartama: 90 perc
   A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
   1. feladat 50%
   2. feladat 50%

III. vizsgarész

A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
0712-06 Biztonságszervező alapfeladatok
A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Egy adott intézmény őrzési okmányinak és dokumentumainak minden érdemi
elemet tartalmazó vázlatos elkészítése
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:írásbeli, Időtartama: 60 perc

A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:
Egy megjelölt intézmény tűzvédelmi szempontból történő felmérése, tűzvédelmi szabályzat elkészítése (vázlatszerűen)
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli
Időtartama: 45 perc (25 perc felkészülési idő, 20 perc válaszadási idő)

A hozzárendelt 3. vizsgafeladat:
Tűzvédelmi- és tűzoltó berendezések, illetve eszközök alkalmazása
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati,Időtartama: 15 perc

A hozzárendelt 4. vizsgafeladat:
Polgári védelmi egyéni védőeszközök, valamint vegyi anyagokat és sugárzást
mérő eszközök alkalmazása
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati,Időtartama: 15 perc

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 30%
2. feladat 30%
3. feladat 20%
4. feladat 20%

1. vizsgarész

A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése:
0713-06 Biztonságszervező szakfeladatok

A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:
Egy adott intézmény tűzveszélyességi besorolásának elkészítése
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység:írásbeli,Időtartama: 60 perc

A hozzárendelt 2. vizsgafeladat:
A megadott adatok alapján egy intézmény munkavédelmi szabályzatának
vázlatszerű elkészítése A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli
(60 perc)

A hozzárendelt 3. vizsgafeladat:
Vázlatosan készítse el egy adott berendezés üzembe helyezési eljárását,
dokumentumait
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli, Időtartama: 60 perc

A hozzárendelt 4. vizsgafeladat:
Egy munkahely ergonómiai értékelésének elkészítése
A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya:
1. feladat 25%    ( BSZ II. nél 40 %)
2. feladat 25%    ( BSZ II. nél 30 %)
3. feladat 25%    ( BSZ II. nél 30 %)
4. feladat 25%    ( 0)

Szakdolgozatok:

1994-től 2009-ig vizsgázóknak felsőfokon, vagy Biztonságszervező I. kategóriában a vizsga előtt 30 nappal egy 25-30 oldalas szakdolgozatot kellett készíteni, kötve-fűzve stb. (mint egy diplomamunkát). A dolgozat a gyakorlatok közt lett értékelve, viszont szóbelin ebből a vizsgázó kérdést és értékelést is kapott külön (meg kellett védeni). 

Megjegyzés: a 2020-ban utoljára megkezdett képzésekben 5-oldalas "záródolgozat" készítése volt az előírt (elvárt), persze 7-10 oldal köztieket is elfogadták.

2020-ban a biztonságszervező képzés:

Az OKJ  "Biztonságszervező" szakma OKJ 52 861 01 számon volt  megtalálható a képzési jegyzékben. A 2020-ig megkezdett biztonságszervező szakmai tanfolyamhoz érettségi bizonyítvány és szakmai orvosi alkalmasság kellett (korábban mivel több fokozata is volt a biztonságszervező végzettségnek, "felsőfokú", "középfokú", illetve BSZ I -és BSZ II minősítéssel nem mindegyik verzióhoz kellett érettségi bizonyítvány megléte). Az új (legutóbbi verziójú) képzéssel és végzettséggel bővült a betölthető munkakörök száma és lehetősége is.

A szakma követelmény moduljai: /voltak/

10348-12 Magán-biztonságvédelmi alapfeladatok
10349-12 Vagyonvédelmi biztonságszervezési feladatok
10350-12 Biztonságszervező alapfeladatai
10351-12 Biztonságszervező szakfeladatai

(a 10348-12 Magán-biztonságvédelmi feladatok modul ugyanaz mint az OKJ 32 861 01 számú személy -és vagyonőr szakma első "bevezető" tananyag egysége)

Az újabb OKJ szerinti biztonságszervező szakképesítéssel több munkakör volt betölthető mint a korábbi verzióknál.

Aki 2013-tól az "új OKJ" szerint Biztonságszervező képesítést szerzett annak a 68/2012. BM. rendelet és a 2012-évi CXX. törvény szerinti "továbbképzési" kötelezettsége és vizsgája 5-évig szünetel, azaz mentessége van (sajnos csak a 40-órás képzés alól egyelőre....pedig a magánbiztonság modul és a többi bőven lefedi a továbbképzés anyagát is).

A 2020-ig megkezdett biztonságszervező szakma követelményeit és vizsga rendszerét a 36/2016 (VIII.30). BM. rendelettel módosított 20/2013 (V.28.) BM. rendelet tartalmazta.

Vizsgáról:

A sikeres modulzárók után lehetett a szakmai komplex OKJ vizsgára jelentkezni.
Modulzáró vizsga minden modulból kötelező (50 % felletti teljesítés esetén sikeres), ezen kívül egy ún. "záródolgozatot" kellett leadni vizsga előtt 30 nappal, melynek terjedelme 5-6 oldal volt (címoldal nélkül).

A modulzárók nagyon hasznosak voltak olyan szempontból is, hogy segítették a "ráhangolódást" a komplex szakmai vizsgára.

A záródolgozat "témaköreit" -amiből választani lehetett- a képző intézmény adta meg, attól eltérni nem lehetett.
A záródolgozat 30 %-ban beszámított a gyakorlati (súlyozott százalék) értékelésbe, és 10 %-ban a szóbeli vizsgába (azaz összesen 40 %-i értéke volt, így értelme volt az öt-hat oldalt alaposan "összeszedni" tömören, röviden, de lényegre törően fogalmazni, és összeállítani az anyagot). 

A záródolgozat lényege és feladata pont a tömörítés, a lényeglátás, a tömör fogalmazás volt, mely ennek ellenére a témáról átfogó képet adott. A "kihívás" célja tehát pont a megfelelő rövidített változatú téma ismertetés volt ! (Mondták: -ne "háborogjunk", hogy nem lehet 20-30 oldalt írni mint régen.... higgyük el az nehezebb volt, itt pedig a nehézség részben a lényeglátás megvalósítása, vagy ennek esetleges hiánya....). Összegezve a zárdolgozatnak átgondoltnak és nagyon lényegre törőnek kellett lennie a kiválasztott témában. A dolgozat témákat a felnőttképző cég tette közzé(ebből lehetett választani).

A gyakorlati vizsga igazából írásbeli tervezési feladat volt, ahol 4x60 perc időben (240 perc összesen) egy objektum, vagy rendezvény stb. megadott paraméterek és kérdések szerinti komplex kidolgozása volt a cél, azaz minden tudást lehetett és kellett alkalmazni amit a szakfeladatok és egyéb tananyagegységek során megtanult valaki. A vizsga súlyaránya (40 %) volt.

A gyakorlati vizsgán szervezési feladatokat kellett teljesíteni (papíron).....helyszínrajz, őrszolgálat tervezés, biztonságtechnika ajánlás, személyzet kiválasztása, szolgálat tervezés, munkaköri kockázat elemzés, munkaköri leírások készítése, kiürítési terv, az objektum okmány rendszerének tervezése (bemutatása) stb. Az "alkérdésekre" (okmányok bemutatása) figyelni kellett, hiszen előre tudható volt. mely részfeladatért mennyi pont járt.

A szóbeli vizsga központilag közzétett 20 kérdésből állt, melyet a.) és b.) alkérdésekre bontottak (ideje kb 20-30 perc maximum, felkészüléssel együtt). A kérdéseket a BM. tette közzé (2016-ban).

A kérdések zöme vagyonvédelmi jellegű,volt de kb 30 % -ban munka és tűzvédelem, katasztrófavédelem is előfordult. A vizsga súlyaránya 20 %-ot ért.

A szóbeli vizsga részét képezte a záródolgozat (egyszer már értékelve volt, a gyakorlatnál 30 % súlyaránnyal) megvédése, melyből a vizsgázó 2 kérdést kapott. A szakdolgozat sikeres megvédése 10 % pluszt hozott (súlyozva).

_____________________________________________________________

Hogyan nézett ki 2020-21-ben a jövő ( most már jelen) ?!

2012-ig a Biztonságszervező I-II szakmai képzés a felnőttképzésben és a nappali képzésben (iskola rendszerű, nappali) is szerepelt az OKJ-ban ! 2013-tól a biztonságszervező szakmai képzés csak a felnőttképzésben volt elérhető  (OKJ változás). A szakmai képzés 1994-ben a legelső volt  a magánbiztonság és rendészet területén, hiszen megelőzte az 1995-ben bevezetett és hatósági vizsgás személy-és vagyonőr képesítést, illetve az 1997-évben OKJ-ban is megjelenő személy-és vagyonőri szakmát.

Az új SZJ-ban ( OKJ nincs már)  2020-ban bevezetésre került 2019.november 30-én megjelent( - 229/2019 IX.30.Korm r -   ) kiderült, hogy nincs biztonságszervező  szakképesítés..... Ebből eredően a biztonságszervező szakmai képesítést (és eredfeti formában) csak 2020-évben utoljára jelentkezők tudták elvégezni.

Az új SZJ (szakmai képzési jegyzékben) tehát nincs fenti megnevezésű  - biztonságszervező-szakma de van a felnőttképzésben ismét mint képesítés (szakképesítés) !

 

Biztonságszervező szakképesítés (nem SZJ jegyzék szerinti szakmai végzettség).

 

2022-ben megjelent 10324029 számú Biztonságszervező megnevezésű szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzéseket megalapozó programkövetelmény, azaz egy kis szünet után ismét megnyílt az út a „biztonságszervezés”  elsajátítása és ehhez tartozó bizonyítvány megszerzéséhez.

Képzés helyszínei:

• felnőttképző cégek (jellemző)
• szakképzési centrumok (ha a nappali, vagy esti-levelező képzések mellett vállalják)

Bizonyítvány: képesítés (szakképesítés)

Vizsgáztató: BM Vizsgaközpont ( kizárólagosan)

Ágazat megnevezése: Rendészet és közszolgálat

Besorolása a képzési területek egységes osztályozási rendszere (KEOR) szerinti kód alapján: 1032 Személyi és vagyonvédelem.

Megnevezése: Biztonságszervező

Szintjének besorolása

Az Európai Képesítési Keretrendszer (EKKR) szerint: 4 

A Magyar Képesítési Keretrendszer (MKKR) szerint: 4

A Digitális Kompetencia Keretrendszer szerint: 3

A képesítési követelményt előíró jogszabály: a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény, valamint a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet. A zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011.(III.8) Korm. rendelet.

 

A programkövetelmény alapján szervezhető szakmai képzéshez kapcsolódóan megszerezhető szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb munkaterület, tevékenység vagy munkakör leírása:

"A biztonságszervező fő feladata a vagyonvédelmi törvényben meghatározottaknak megfelelően a megbízó, illetve a munkáltató vagyonának védelme, valamint személyek, munkavállalók védelmével kapcsolatos feladatok ellátása. Azon túl, hogy önállóan ellátja a végzettségének megfelelő – vagyonvédelmi, katasztrófavédelmi, tűz- és munkavédelmi – feladatait, e területeken tervező, szervező, meghatározott mértékben irányítói és ellenőrzői tevékenységet végez. Gazdálkodó szervezet, vagyonvédelmi vállalkozás alkalmazottjaként vagy megbízottjaként közreműködik a döntések előkészítésében, a létesítmény vagy a személyi biztonság feltételeinek kialakításában. Elkészíti a feladatához kapcsolódó dokumentációkat, terveket, szükség esetén javaslatot tesz azok módosítására. Végrehajtja és végrehajttatja az élet- és vagyonmentéssel kapcsolatos intézkedéseket. Rendkívüli események esetén a helyzetnek megfelelően intézkedik. Feladatait a jog és szakmai szabályok betartásával a munkáltató és a megbízó gazdasági érdekeinek figyelembevételével látja el."

 Megjegyzés:

A programkövetelmény mint a fentiekből látszik, alapvetően a "vagyonvédelmi törvényt" említi, majd a gazdálkodó szervezetet, illetve vagyonvédelmi, katasztrófavédelmi, tűz-és munkavédelmi feladatöröket említ, feltételezve a közép, vagy magasabb vezetői szintet. Meg kell jegyezni, hogy a biztonságszervező szakma bevezetésekor (anno:1994) alapvetően a rendészeti vezetőket kívánták e képesítéssel alkalmassá tenni az intézmények (vállalatok, cégek) biztonság vezetői feladataira (korábbi rendészeti vezető képzés helyébe lépve) és csak másodsorban  célozták meg a vagyonvédelmi vállallkozásokat. Napjainkban kb 12 civil rendészeti szerv van (melyek jogszabály alapján működnek, némileg eltérő szabályozással, viszont részben közös szabályozás alapján lásd: 2012. CXX. törvényt), valamint jelentős az FBÖ (Fegyveres Biztonsági Őrség) szerepe, az önkormányzatoknál működő közterület felügyelet, valamint egyre több vállalati rendészet van.

Az előbbi tényekből látszik, hogy a "biztonságszervezés" jóval túlnő a vagyonvédelmi cégeken, hiszen az ismeretek széles körben alkalmazhatók és hasznosíthatók a tipikus "rendészeti" területeken is !

Ami a korábbi szakmai követelményelben is benne volt, az a szervezés, tervezés,  koordinációs képesség, valamint a széles látókörő biztonsági tevékenység és a komplex ismeretek alkalmazása (vagyonvédelem, rendészet, katasztrófa, tűz -és munkavédelem területén).

_______________________________________________________________________________

 

 

Az új SZJ  (szakmai jegyzék)  hatásai:

A szakképzésben az új iskolai képzések 2020 szeptemberében indultak.

Az oktatási intézményekben összesen 174 szakma áll  rendelkezésre. Ebből 98 technikumi szint, 76 a szakképző iskola szintje – lesz (van) bőven  választási lehetőség.

A diákok a technikumokban először ágazatot választanak, és általános kompetenciákat sajátíthatnak el  az első két évben (szakmunkás szinten az első évben) , majd utána dönthetnek milyen irányban lépnek tovább.

Az átalakítás során kiválasztották az alapszakmákat, a többi a munkaerőpiaci képzések keretében lesz elérhető, az igényeknek megfelelően.

Vannak olyan szakmák, amelyek kifejezetten érettségi után képeznek majd, ezek főleg az egészségügyben és a szociális területen jellemzőek.

A felnőttek a megfelelő belépési szint igazolásával (alap, vagy középfokú végzettség), esti, ill. levelező tagozaton kapcsolódhatnak  be a képzésbe atechnikumokban (1-2 éves rendszerben).

A biztonságszervezői ismeretekhez hasonló képzés a szakképzési centrumokhoz tartozó nappali rendészeti képzésben a következő szakmák hasonlítanak :

•  rendészeti őr ( 3-éves képzés nappali tagozaton)
•  közszolgálati technikus (azon belül rendészeti technikus szakirány, mely 5-éves képzés nappali tagozaton)
  

A biztonságszervezéshez hasonló komplex ismereteket az előbbiekből nyilvánvalóan a közszolgálati technikus (emeltszintő érettséginek megfelelő öt éves képzés) ad.

Az elmlített rendészeti technikus előnye a korábbi, vagy jelenlegi biztonságszervező szakképzéshez képest:

• emelt szintű szakmai érettségi keretében szerzik meg e képesítést
• elhelyezkedési lehetőség elég tág pld.
  -rendvédelmi szervek irányában (rendőrség, katasztrófavédelem, büntetés végrehajtás -és egyéb rendvédelemhez kötődő szervezetek irányában pld. iskolarendőr, határvadász, országgyűlési őrség stb.)
  - rendészetek (vállalati)
  - magánbiztonsági (vagyonvédelmi cégek), mivel személy-és vagyonőri végzettségnek is minősül (22/2006. BM. rendelet alapján)
  - rendészetek 2012. CXX. törvény szerinti ( természetvédelmi őr, közterület felügyelő stb.) a különbözeti vizsgák letétele után (kamarai tanúsítványok)
  - magánnyomozó (22/2006. BM. rendelet alapján)
  valamint
• alaphelyzetben félév kedvezmény bármely két rendvédelmi technikum (Körmend, Miskolc) két éves rendőrképzésében, vagy jeles, kíváló eredmény esetén felvételi eljráás keretében, de egy éves kedvezmény az alőbbi rendvédelmi technikumokban
• előny a tízhónapos rendőrképzésben (rendőr akadémia)
• előny a fegyveres biztonségi őrségnél (FBÖ) ahol különbözeti vizsgával a munkakör könnyen megszerezhető